Mi jut az eszedbe, ha azt hallod, „részvétel a választásokon túl”?
Számomra a részvételiség a saját közvetlen környezetemem túl a tágabb közösségem életének alakítása, pontosabban az abba való beleszólás lehetősége. Szerintem nem csak jogokat kell követelni, hanem a kötelezettségeinknek is eleget kell tenni. Felelősek vagyunk saját magunkért és a minket körülvevő környezetünkért is. Meggyőződésem, hogy ha valaki belekóstol, utána rákap a részvételiségre 
Folyamatos visszajelzés. Nem csak a “választás” előtt kommunikálni arról, hogy hogyan gondolsz valamit hanem azt aktívan, választástól függetlenül kifejteni. Barátoknak, családnak, kollégáknak etc…
A lényeg, hogy a választás időtartamán (kampányidőszak) kívül is legyen vélemény, kifejteni az álláspontod a szerinted jó és a szerinted rossz dolgokról, nem csak a választás előtt van ennek súlya.
1 Like
Az jut eszembe, hogy a részvétel egy demokráciában nem merül ki a választásokon, hanem más eszközeink is lehetnek az érdekérvényesítésre. Azzal, hogy elmegyünk szavazni a választásokkor, csak egy “frontális” módon veszünk részt a demokráciában. Azzal viszont, ha a választásokon túl is effortot teszünk a demokrácia alakítására (pl; lakossági egyeztetések, népszavazások, stb) azzal egy sokkal proaktívabb, személyközelibb módon tudjuk az érdekeinket érvényesíteni.
1 Like
Szükséges, de nehéz jól, sokszor szűk döntési hatáskör átruházva. Kis hatás a döntéshozatalra, főleg a választásokhoz képest.
Sokféle módszertan, adaptálni kell az adott helyzetre: függ a körülményektől, időtől, rendelkezésre álló forrásoktól.
Olyan csoportok megszólítása, akik egyébként nem vesznek részt: alacsonyabb anyagi státusz, érintett civil szervezetek, közösségek bevonása. Őket nehezebb bevonni, külön figyelmet igényel.
1 Like
Önkormányzati ügyek követése, közmeghallgatáson való részvétel, esetleg kérdések feltétele.
Lakókkal, szomszédokkal, esetleg panelház lakóival közös programok szervezése, közösségi kert építés, egyéb projektek szervezése.
Fiatalként ifjúsági szervezethez való csatlakozás (vagy bármilyen szervezethez), ha nincs helyben, akkor esetleg csinálni egy ilyen szervezetet. Közösségszervezés.
Közösségi költségvetésre ötlet beküldése, illetve ha a településen nincsen ilyen, akkor az önkormányzat zaklatása, hogy legyen.
1 Like
A politikai folyamatok ellenőrzése, tájékozódás a döntésekről a sajtón keresztül, valamint közvetlenül maguktól a politikai szereplőktől, a pártoktól és a politikusoktól. Informálódni kell a minket érintő szervezetek munkájáról, legyen az a parlament, a kormány, valamely állami szerv vwgy éppen az önkormányzat. Aktívan részt kell venni a tiltakozásokban abban az esetben, ha ellentétes döntés születik a felhatalmazással.
1 Like
Bármi olyan választásokon túli egyéb akció és szélesebb körben vett tevékenység, amely a közös dolgainkkal kapcsolatban tájékozódik és adott esetben hat. Mindaz, ami polgárrá tesz minket. Legyen az gondolkodás a közéletről, vagy aktív cselekvés. A cselekvések sorába sokminden beletartozhat a legkisebb hatástól a nagyobb aktivizmusig. A lényeg mindenesetben ugyanaz, a “polgári öntudat”, mely tisztában van azzal hogy egy társadalomban és egy környezetben létezik, melyre mindennap így vagy úgy hat a puszta létével.
1 Like
A valódi demokrácia lényege az aktív állampolgári szerepvállalás, amely a választások után is folytatódik. Ez azt jelenti, hogy érdeklődünk a közélet iránt, figyelemmel kísérjük a megválasztott képviselők munkáját, számon kérjük az ígéreteket, és ha szükséges, véleményt formálunk vagy fellépünk a közösség érdekében. A részvétel a választások után lehet civil szervezetek támogatása, közösségi rendezvényeken való részvétel, vagy akár önkéntes munka is.
1 Like
Részvételi költségvetés és közgyűlés és közmeghallgatás. Számomra ezek azok az intézmények amiknél azt érzem, hogy az emberek választáson túl részt vesznek a politikában. Alapból lehetne még mondani a népszavazást is, de erre Magyarországon olyan kevés példa van, hogy ez egyáltalán nincs az elsők között ami eszembe jut. És lehetne mondani a nemzeti konzultációt is, de én azt csak kommunikációnak tartom, tekintve, hogy nincs kötelező jellegű döntés a végén.
1 Like
Legalapvetőbb feladat a tájékozódás, és a közélet követése. Fontos a hírekről való kultúrált diskurzus legalább családi vagy baráti körben, ha másért nem, a mentális egészség megörzése érdekében.Ezen felül a szűk lakókörnyezetünk életében való valamilyen részvétel mindenkitől elvárható. Ha valakit igazán érdekel a közélet és igénye van a változásra, ajánlott valamilyen mozgalomhoz, civil szervezethez csatlakoznia, önkéntes munkát vállalnia, akár rászorulóknak segítséget nyújtani.
1 Like
Az, hogy ne csak a választasok előtt legyen fontos mit gondolnak az állampolgárok, hanem folyamatosan minden időszakban, független a választásoktól.
Ne csak választási ígéretek legyen, amik rezonálnak az igényekre. Hanem valódi igényfelmérés lakossági bevonás és közösség teremtés hogy legyen motiváció részt venni a folyamatokban. Ha ez megvalósulna, akkor lehetne valódi részvételről beszélni.
1 Like
Fontos a deliberativ demokrácia hisz nem csak a választásokon hanem a város/ település működtetésében is részese lehet/kell lennie a lakosoknak. Ez megvalósulhat: pl. a közösségi költségvetésben való lakossági részvétellel (pl. Kérdőív, hogy mire költsék a költségvetés x %-at), vagy a közösségi fórumokon való felszólalással, melyben ötleteiket/ városfejlesztő terveiket oszthatják meg a lakosok.
1 Like
az állampolgári felelősség nem merül ki abban, hogy négyévente elmegyünk szavazni, hanem folyamatos, mindennapi jelenlétet jelent a közéletben. azt, hogy a demokrácia nem esemény, hanem folyamat, amelyben a polgárok nemcsak választók, hanem aktív alakítói is a közös életnek. amikor az emberek vitáznak, megosztják tapasztalataikat és gondolataikat, és így alakítják a közgondolkodást.
1 Like
A demokratikus folyamatokban elsősorban a választásokkal tudunk participálni de fontos hogy vannak egyéb, olyan “intézmények” is amikkel akár választások között is részt tudunk venni a demokráciában. Ilyenek a népszavazások, petíciók, lakossági kezdeményezések, fórumok, közösségi költségvetések. De ezenkívül említhetjük még ( és fontos hoyg említsük) a tájékozódást ügyeinkről, a problémáinkról való kommunikációt akár formális vagy informális módon.
1 Like
Kedves Hallgatók! Köszönjük a válaszaitokat részvételiség kapcsolódási felületeiről (interface) szóló kutatásunkhoz. December 5-én pénteken erdélyi hallgatókat ugyanennek a kérdésnek a megválaszolására fogunk felkérni egy előadás keretében. Ha úgy érzitek, hogy szívesen reagálnátok a gondolataikra, ezen a fórumon tudtok reakciókat írni rájuk. Tegyetek nyugodtan így!